Energiánk nem végtelen
Rengeteg dolog működik elektromos energiával a lakásban! Tulajdonképpen csak a központi fűtés és a melegvíz-hálózat működtetése oldható meg elektromos energia nélkül, mert ezek gáz- vagy olajtüzelésűek is lehetnek (bár az időzítő még ezeken is elektromos), na meg a tűzhelyé, ha az földgázzal (vagy palackos gázzal) működik. Elektromos energiával oldjuk meg az izzók, a televíziók, a számítógépek, a hősugárzók, a hűtőszekrények, háztartási eszközök és számos más eszköz energiaellátását.
A mai háztartások energiafogyasztása egyes becslések szerint majd háromszor annyi, mint húsz éve.
A hazai energiaforrások a teljes szükséglet nem több mint 30%-át fedezik!
Honnan származik az energia?
Az energiát előállíthatják hagyományos fűtőanyag (kőolaj, kőszén, földgáz), urán (atomenergia); vagy megújuló energiaforrások felhasználásával. A megújuló energiaforrások olyan erőforrásfajták, melyeket a természet viszonylag rövid idő alatt megújít, előállít. Ezek közé tartozik vízenergia (folyók, duzzasztó gátak), szélenergia, napenergia (Nap), biomassza (növények), geotermikus energia (felszín alatti hő) és a tengeri energia (hullámzás).
Magyarország energiafogyasztásának több mint felét fosszilis energiahordozókból állítják elő: szénből, földgázból és kőolajból. Ezek a tüzelőanyagok évmilliókkal ezelőtt keletkeztek elhalt növények és állatok maradványaiból. A fosszilis tüzelőanyagok égetésekor szén-dioxid szabadul fel. Ez egy üvegházhatást előidéző gáz, melynek hatására a légkörben hő gyűlik fel (úgy, mint amikor az üvegház ablakai bent tartják a meleget). Minél több szén-dioxid található a légkörben, annál több hő halmozódik fel. Ezt a folyamatot nevezzük üvegházhatásnak. A felmelegedés sok gondot okozhat, például megemelkedhet a tengerek vízszintje vagy egyes országok éghajlata melegebbé és szárazabbá válhat, ami megváltoztatja az emberek, növények és állatok életét. Az éghajlatváltozás hatására egyes területek elsivatagosodnak, az Északi- és Déli-sark jégsapkája pedig elolvad.
A Föld szénkészletei a 22. század végéig, kőolajkészletei várhatóan a 21. század közepéig, földgázkészletei előreláthatólag a 21. század végéig tartanak majd ki.
A tévé, mosógép, egyéb háztartási készülékek akkor is használnak energiát, amikor ki vannak ugyan kapcsolva, de a konnektorból nem húzták ki őket – méghozzá nem is keveset. Az EU tagországaiban 2005-ben 3,7 milliárd olyan készülék volt használatban, amely standby vagy off állapotban áramot fogyasztott (vagyis a készülék ki volt kapcsolva, de az áramból nem húzták ki). Ez 7 milliárd euró (1629 milliárd forint) energiaköltséget tett ki.
Csak a konnektorban hagyott mobiltöltők esetében évente közel kétmilliárd forintos pazarlással számolhatunk.
Magyarországon is egyre súlyosabb problémát jelent az elektronikai hulladék visszagyűjtése és ártalmatlanítása.
A modern technikai eszközök hatására létrejött elektromos- és mágneses terek, elektromágneses sugárzások (mobiltelefonok!), összefoglalóan az elektroszmog egészségkárosító hatású. Gyermekeknél különösen indokolt az elővigyázatosság. Számukra fokozott veszélyt jelent, hogy testük nagyobb százaléka víz (jobban vezeti az elektromosságot), azonkívül koponyacsontjuk vékonyabb, immunrendszerük és központi idegrendszerük pedig még kifejletlen.
A mai háztartások energiafogyasztása egyes becslések szerint majd háromszor annyi, mint húsz éve.
A hazai energiaforrások a teljes szükséglet nem több mint 30%-át fedezik!
Honnan származik az energia?
Az energiát előállíthatják hagyományos fűtőanyag (kőolaj, kőszén, földgáz), urán (atomenergia); vagy megújuló energiaforrások felhasználásával. A megújuló energiaforrások olyan erőforrásfajták, melyeket a természet viszonylag rövid idő alatt megújít, előállít. Ezek közé tartozik vízenergia (folyók, duzzasztó gátak), szélenergia, napenergia (Nap), biomassza (növények), geotermikus energia (felszín alatti hő) és a tengeri energia (hullámzás).
Magyarország energiafogyasztásának több mint felét fosszilis energiahordozókból állítják elő: szénből, földgázból és kőolajból. Ezek a tüzelőanyagok évmilliókkal ezelőtt keletkeztek elhalt növények és állatok maradványaiból. A fosszilis tüzelőanyagok égetésekor szén-dioxid szabadul fel. Ez egy üvegházhatást előidéző gáz, melynek hatására a légkörben hő gyűlik fel (úgy, mint amikor az üvegház ablakai bent tartják a meleget). Minél több szén-dioxid található a légkörben, annál több hő halmozódik fel. Ezt a folyamatot nevezzük üvegházhatásnak. A felmelegedés sok gondot okozhat, például megemelkedhet a tengerek vízszintje vagy egyes országok éghajlata melegebbé és szárazabbá válhat, ami megváltoztatja az emberek, növények és állatok életét. Az éghajlatváltozás hatására egyes területek elsivatagosodnak, az Északi- és Déli-sark jégsapkája pedig elolvad.
A Föld szénkészletei a 22. század végéig, kőolajkészletei várhatóan a 21. század közepéig, földgázkészletei előreláthatólag a 21. század végéig tartanak majd ki.
A tévé, mosógép, egyéb háztartási készülékek akkor is használnak energiát, amikor ki vannak ugyan kapcsolva, de a konnektorból nem húzták ki őket – méghozzá nem is keveset. Az EU tagországaiban 2005-ben 3,7 milliárd olyan készülék volt használatban, amely standby vagy off állapotban áramot fogyasztott (vagyis a készülék ki volt kapcsolva, de az áramból nem húzták ki). Ez 7 milliárd euró (1629 milliárd forint) energiaköltséget tett ki.
Csak a konnektorban hagyott mobiltöltők esetében évente közel kétmilliárd forintos pazarlással számolhatunk.
Magyarországon is egyre súlyosabb problémát jelent az elektronikai hulladék visszagyűjtése és ártalmatlanítása.
A modern technikai eszközök hatására létrejött elektromos- és mágneses terek, elektromágneses sugárzások (mobiltelefonok!), összefoglalóan az elektroszmog egészségkárosító hatású. Gyermekeknél különösen indokolt az elővigyázatosság. Számukra fokozott veszélyt jelent, hogy testük nagyobb százaléka víz (jobban vezeti az elektromosságot), azonkívül koponyacsontjuk vékonyabb, immunrendszerük és központi idegrendszerük pedig még kifejletlen.